“A pénz teremtése művészet.
A munka művészet.
A jó üzlet a művészetek művészete.”
(Andy Warhol)

Évszázadok óta jelen van a kérdés, hogy a vállalatok tartoznak-e a részvényesek, tulajdonosoknak termelt profiton túlmenő kötelezettségekkel (Milton Friedman, Carroll és Shabana). akár saját közösségüknek..

A XX. század közepe óta sok vita kísérte a vállalati társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility) kérdéskörét.
Elméletek tárháza adott teret a komplex és homályos megközelítéseknek is.

Ma a CSR rendkívül fontos és aktuális területe a gazdálkodás és menedzsment tanulmányoknak. A menedzsereknek (vállalkozóknak), gazdasági döntéshozóknak mindig is számos nézőpontot kellett szem előtt tartaniuk. Különböző tudományágak szűrőin keresztül kellett vizsgálniuk az üzleti modelleket.

Gondolva a vezetés (menedzsment) felelősségének és számadási kötelezettségének hatáskörére.
Gondolva arra, hogy a vállalatok/vállalkozások hogyan tudják hatékonyan felhasználni ( fizikai és emberi) a rendelkezésre álló erőforrásokat.

Tájékozódásképpen néhány – gyakorlati üzleti működés számára hasznos- CSR koncepciót veszünk sorra! Illetve azonosítjuk azt is, hogy az EMVFE mely koncepciók mentén működik.

Ebben az esetben mi kifejezetten a vállalatok (KKV, nagyvállalat)
felelősségvállalásáról és fenntarthatóságáról írunk. Külön választva a fenntartható fejlődés, a közösségi befektetés, a filantrópia, az adományozás, a szponzoráció fogalomkörétől.
E fogalmak nem azonosak a CSR-rel.

Az alábbi CSR koncepciók alapja az, hogy a cégnek/vállalkozásoknak
van felelőssége a tulajdonosoknak, a részvényeseknek felé irányuló kötelezettség mellett.

CSR koncepciók (dinamikusan fejlődő fogalom)

Carroll piramis, mely szinte minden újabb CSR megközelítés alapja
(Forrásunk: Suzanne Benn-Dianne Bolton: CSR iránytű c. könyv)

:

 

Európai Unió:
„A CSR “olyan koncepció, amelyben a vállalatok önkéntesen integrálják a társadalmi és környezetvédelmi megfontolásokat üzleti tevékenységükbe és az érintettekkel folytatott kapcsolataikba.”
(2011. Green Paper, Európai Bizottság)

OECD:
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásokban a “felelősségteljes üzleti magatartást” a következőképpen határozza meg: “A multinacionális vállalatok pozitív hozzájárulása a gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődéshez, valamint azoknak a nehézségeknek a minimalizálása érdekében történő tevékenységek összessége.

“Mallen Baker [2007]
“CSR a vállalatirányítás hogyanja, az üzleti folyamatok irányítása, hogy pozitív hatása legyen a társadalomban.”

Michael Hopkins (MHC International igazgatója):
“A CSR az érintettekre fókuszál. Kiterjed a cég/szervezet belső és külső érintettjeire (stakeholder). Az etikus és felelős magatartás mellett, a gazd-i, környezeti felelősség vállalás elfogadása az üzleti működés alapja, miközben nemzetközi normák betartása is megtörténik.
A cél: a minél magasabb életminőség elérése.

Érdemes ismernünk a WBCSD (World Business Council for Sustainable Developement) megközelítését is:
“A CSR folyamatos elkötelezettség az üzlet által az etikus viselkedésre, hozzájárulni a gazdasági fejlődéshez miközben javítjuk a munkahely és az ott dolgozók életminőségét is. A helyi közösség és a társadalom jólétét is.”

EMVFE (Első Magyar CSR Egyesület):
A mindennapi üzleti gyakorlat igényeire fókuszálva (CR(Corporate Responsibilty/ Vállalati felelősség és fenntarthatóság.) a Miért, Mit, Hogyan, Kikkel kérdésekre koncentrálva menedzsment rendszerként közelíti meg, mely a minél magasabb életminőség létrehozásában vállal szerepet. KKV-éknak és nagyvállalatoknak is.
A lokalitásnak, az alulról építkezésnek kulcsszerepet  szánva. Elfogadva az Európai Unió és Michael Hopkins koncepció elveit.

P.s.:
Ha kíváncsi a vállalati felelősség és fenntarthatósághoz kapcsolódó további fogalmakra, akkor érdemes elolvasnia Suzanne Ben-Dianne Bolton: CSR iránytű – alapfogalmak, kulcskoncepciók (Atlantis Press) című könyvét.